Beszélgetések az óriáskalmárról

A dél-csendes-óceáni regionális halászati ​​gazdálkodási szervezet (SPRFMO) 14. ülését Panamavárosban tartják március 2. és 6. között. Ez a találkozó döntő fontosságú a határokon átnyúló nyílt tengeri halászat jövője szempontjából, különösen az óriási tintahal (Dosidicus gigas), a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló lábasfejűje szempontjából.

2012-es megalakulása óta az SPRFMO-nak egyértelmű küldetése volt: megelőző megközelítéssel biztosítani a joghatósága alá tartozó erőforrások megőrzését és fenntartható felhasználását. A tényleges teljesítménye azonban megkérdőjelezhető volt. Példaként szolgál a fattyúmakréla esete. Annak ellenére, hogy Peru régóta halászott fattyúmakrélára, elsősorban emberi fogyasztásra, Peru végül csak 2%-os kvótát kapott, ami az elégtelen kormányzati intézkedést és a korlátozott tárgyalási erőt tükrözi. Ez a panamai találkozó lehetőséget kínál arra, hogy elkerüljük ennek a hibának a megismétlését.

Az ülésen kilenc, az óriástintahal védelmével és kezelésével kapcsolatos javaslatot tárgyalnak meg. Jelenleg a nyílt tengeren folyó óriás tintahalhalászat a "nyílt hozzáférés" szabályozatlan állapotában van, hiányzik a fogási kvóták és az egyértelmű szabályok. Ez éles ellentétben áll a hazai kézműves halászhajók Peru és Chile által a joghatósági vizeiken belüli szigorú kezelésével. Ez az igazságtalan szabályozási aszimmetria a Csendes-óceán déli részének nemzetközi halászati ​​irányítási rendszerének egyik legnagyobb hibája.

A javaslatok közül kiemelkedik politikai és technikai jelentősége: az éves fogási kvóták meghatározása a mélytengeri flották történelmi átlagos fogásai alapján{0}}. Ez a kezdeményezés teljes mértékben megfelel a dél-csendes-óceáni régió halászati ​​gazdálkodásáról szóló egyezményben (SPRFMO) és a FAO iránymutatásaiban meghatározott elővigyázatossági elveknek. Ha elfogadják, az elmozdulást jelentene a halászati ​​gazdálkodásban a válogatás nélküli kizsákmányolásról a tudományos-alapú gazdálkodásra. Különösen, ha olyan hatalmas populációkkal rendelkező fajokról van szó, mint az óriási tintahal, nehéz megmagyarázni, miért késik egy kötelező elv végrehajtása.

E vita sürgőssége nyilvánvaló. A nyílt tengeren hatalmas halászati ​​kapacitással rendelkező ázsiai flotta működik, fogásai túlságosan megnövekedtek, sőt az elmúlt években, például 2024-ben is meghaladták Peru fogásait. Ez a növekedés aggodalmakat váltott ki az SPRFMO Tudományos Bizottságában, amely figyelmeztetett a korlátlan halászat folytatásának kockázatára, mivel a halállomány stresszes jeleit mutatják.

Ebben az összefüggésben a perui kormány szerepe nélkülözhetetlen. Perunak nemcsak jogos érdeke van ebben az ügyben, hanem történelmi felelősség is. Peru folyamatosan azon országok közé tartozott, amelyek határozottan támogatják e halászat fejlesztését, amelynek alapja egy kis halászflotta, amely folyamatosan halad a formalizálás és a fenntartható fejlődés felé. Ennek az erőfeszítésnek a nemzetközi színtéren történő megvédése nem diplomáciai gesztus, hanem a kormány kötelezettsége azon családok ezrei felé, akik ettől az erőforrástól függenek.

A felelősség azonban megosztott. A három tengerparti államnak, Ecuadornak, Perunak és Chilének egységesebben kell fellépnie, ami még nem valósult meg. A Dél-Csendes-óceáni Állandó Bizottság (CPPS) szerepe elkerülhetetlenül megkérdőjeleződik. A regionális halászati ​​érdekek védelmére létrehozott bizottságnak nem sikerült vezető szerepet játszania, és nem sikerült közös és hatékony álláspontot megfogalmaznia olyan fórumokon, mint a Dél-Csendes-óceáni Regionális Halászati ​​Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO).

Hasonlóképpen a többi tagnak-az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, Ausztráliának, Új-Zélandnak, Dél-Korea, Panama és másoknak- is meg kell vizsgálniuk, hogy a nyílt tengeri biztonság és a tengeri fenntarthatóság fenntartására vonatkozó kijelentéseik összhangban vannak-e politikai döntéseikkel.

A panamai találkozó nem egy szokványos találkozó lesz: ez egy sorsdöntő pillanat lesz a Dél-Csendes-óceáni Regionális Halászati ​​Gazdálkodási Szervezet számára, hogy bemutassa szándékait,{0}}akár valóban elkötelezett a nyílt tengeri halászat irányítása mellett, akár egyszerűen figyeli az erőforrások apadását.