A norvég makréla exportja jelentősen csökkent márciusban, miközben a szűkös kínálat továbbra is hatással volt a piacra.

A Norvég Seafood Council adatai szerint Norvégia márciusban 7200 tonna makrélát exportált, 370 millió norvég korona értékben. 2025 márciusához képest az export értéke 61 millió norvég koronával csökkent, ami 14%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest; az export volumene tovább csökkent, elérte a 45%-ot. Az adatok azt mutatják, hogy a jelenlegi norvég makrélaexportot egyértelműen befolyásolja az elégtelen nyersanyag.

Az export visszaesésének fő oka a kínálat csökkenése. A 2025/2026-os halászati ​​idény 2025 augusztusától 2026 januárjáig tart, mindössze 183 000 tonna makrélát raktak ki Norvégiában, ami 44%-os csökkenést jelent az előző horgászszezonhoz képest. A nyersanyagok zsugorodása közvetlenül csökkenti a későbbi feldolgozás és export terét, ami márciusban az exportteljesítmény jelentős gyengülését eredményezi.

Jan Eirik Johnsen, a Norwegian Seafood Council mélytengeri halakért{0}} felelős vezetője kijelentette, hogy a makrélaexport visszaesése szorosan összefügg a szűkös kínálattal. Azt is megemlítette, hogy a makréla ára 2025 novembere előtt gyorsan emelkedett, de 2025 decembere óta a fagyasztott makréla ára enyhe, de tartós csökkenést mutat. Norvégia legnagyobb makrélaexport-kategóriájaként a fagyasztott termékek árváltozásai is az óvatosabb piaci keresletet tükrözik.

Dél-Korea továbbra is Norvégia legfontosabb makrélaexport-célpontja. Dél-Korea importja idén is jelentősen meghaladta a második helyen álló Vietnam importját. Ugyanakkor a dél-koreai piacon is kezdenek megjelenni a nyomás jelei. A helyi vásárlók óvatosabban reagálnak a makréla árának gyors emelkedésére, és a magas költségek befolyásolják vásárlási ütemüket.

Új váltás jelent meg a japán piacon. Norvégia Japánba irányuló heringexportja most először haladja meg a makréla exportját. Johan Kvalheim, a Norvég Seafood Council japán képviselője kijelentette, hogy ez a változás egyrészt a makrélaexport csökkenéséből, másrészt a norvég hering iránti megnövekedett érdeklődésből fakad a japán piacon. A korlátozott makrélakínálat és a magas árak miatt egyes vásárlók megfizethetőbb alternatívák felé fordulnak.

Összességében a norvég makrélaexport tovagyűrűző hatást tapasztal a kínálat szűkülése miatt. Rövid távon, ha az alapanyaghiány nem javul, a makrélaexport volumene és ártrendje továbbra is nyomás alatt marad, miközben tovább erősödhet az alternatívák, például a hering jelenléte az ázsiai piacon.