Emelkednek a dél-koreai tintahal árak! A kormány 10 000 tonnás halászhajót hagy jóvá argentin tintahal halászatára az Atlanti-óceán délnyugati részén.

Dél-Korea belföldi tintahal-kínálata tovább szűkül, ami az árak gyors emelkedéséhez vezet. A piaci nyomás enyhítése és a mélytengeri halászati{1}}kapacitás bővítése érdekében a dél-koreai Óceánok és Halászati ​​Minisztérium több nagy mélytengeri{2}}vonóhálós halászhajót is jóváhagyott az argentin tintahal (Illex argentinus) halászatára az Atlanti-óceán délnyugati részén. Ezt a lépést nemcsak a hazai árak stabilizálásának fontos eszközének tekintik, hanem vitákat váltott ki az iparágon belül az erőforrások versenyéről és az ökológiai hatásokról.

Dél-koreai kormányzati és ipari források szerint március 2-án az Óceánok és Halászati ​​Minisztérium február 9-én új működési engedélyt adott ki négy nagy mélytengeri{2}}vonóhálós hajó számára, lehetővé téve számukra, hogy tintahalra halászhassanak az Atlanti-óceán délnyugati részének nyílt tengerén. Ezt a területet, amely Argentína és a brit -ellenőrzés alatt álló Falkland-szigetek között található, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 41-es halászati ​​zónának jelölte ki. Mivel ezen a területen még nem hoztak létre regionális halászati ​​gazdálkodási szervezetet (RFMO), jelenleg Kínából, Spanyolországból és Dél-Koreából származó flották folytatnak halászati ​​tevékenységet ott.

Az engedélyezett hajók közé tartozik a Dongwon Fisheries 7700 -tonnás óceánjáró-vonóhálós hajója, a "Sejong", amely korábban elsősorban krillre halászott az Antarktisz-óceánon, de mára az Atlanti-óceán délnyugati részére helyezte át tevékenységét. Ezenkívül a Namku Fisheries "Namku", a Sacho Aoyang Fisheries "99 Aoyang" és a Hansen Enterprises "Junseong" is csatlakozik a halászati ​​erőfeszítésekhez. A dél-koreai kormány azt is tervezi, hogy jövő évtől több olyan óceánjáró hajót telepít a halászterületekre, amelyek korábban a Csendes-óceán északi részén halásztak tőkehalat.

Az Atlanti-óceán délnyugati része Dél-Korea és Argentína számára jelentős tintahalforrás. A Koreai Tengerkutatási Ügynökség kijelenti, hogy a Dél-Koreában belföldön fogyasztott tintahal jelentős része ebből a régióból származik. Jelenleg két körülbelül 500 tonnás vonóhálós és tizenegy körülbelül 3000 tonnás vonóhálós halászhajó működik a területen kormányzati engedéllyel. Az ilyen méretű hajók hozzáadásával Dél-Korea halászati ​​kapacitása jelentősen megnő a térségben.

A dél-koreai kormánynak a mélytengeri{0}}halászat kiterjesztésére irányuló törekvése közvetlenül összefügg a hazai part menti erőforrások csökkenésével. Az elmúlt években a tengerfelszín hőmérséklete a Keleti-tengeren mintegy 2-4 Celsius-fokkal emelkedett, ami a helyi tintahalkészletek jelentős csökkenéséhez vezetett. A Koreai Nemzeti Statisztikai Portál adatai azt mutatják, hogy Dél-Korea partjai mentén és part menti vizein a teljes tintahalfogás a 2021-es 60 880 tonnáról tavaly 31 006 tonnára esett, ami négy év alatt közel felére csökkent. Ugyanebben az időszakban a mélytengeri fogások is 73,867 tonnáról 52 122 tonnára csökkentek.

A csökkenő kínálat a piaci árak gyors emelkedését idézte elő. A Koreai Halászati ​​Szövetkezetek Nemzeti Szövetségének Halászati ​​Gazdaságkutató Intézete által kiadott „2026 Fisheries Economic Outlook” szerint a fagyasztott tintahal fogyasztói ára Dél-Koreában a 2021-es kilogrammonkénti 15 260 vonról tavaly 20 108 vonra emelkedett, ami 31,8%-os növekedést jelent. A dél-koreai piacon a tintahal árakat a közelmúltban "arany tintahal"-nak nevezték.

A dél-koreai kormány arra számít, hogy a nagy vonóhálós halászhajók hozzáadása hozzávetőleg 2000 tonnával növeli a tintahaltermelést ebben az évben, ami mintegy 10%-kal csökkentheti a fogyasztói árakat. Az árstabilizáló intézkedések részeként a kormány kikötötte, hogy ezeket a többletfogásokat csak a hazai piacra lehet szállítani.

Ez a politika azonban vitákat váltott ki a dél-koreai halászati ​​ágazaton belül. Egyes kis- és közepes méretű halászati{1}}cégek úgy vélik, hogy a nagyvállalatok 10 000 -tonnás vonóhálós hajóinak belépése ugyanazokra a halászterületekre jelentősen megváltoztatja a versenyhelyzetet. Yoon Dong-ho, a délnyugat-atlanti tintahalhalászati ​​bizottság elnöke kijelentette, hogy a régióban jelenleg működő 29 hajó többsége körülbelül 500 tonnás vonóhálós halászhajó; amint 8000 tonnás hajók belépnek a piacra, a kisebb vállalatok szinte lehetetlennek fogják találni a versenyt.

A környezetvédelmi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki, azzal érvelve, hogy a halászati ​​műveletek kiterjesztése a regionális halászati ​​gazdálkodási felügyelet nélküli területeken növelheti a tengeri ökoszisztémákra nehezedő nyomást. Az elmúlt években Argentína tintahalhalászatának intenzitása folyamatosan magas maradt, a kisebb fogási méretek irányába mutatva, valamint a kis{1}} és közepes méretű{2}}termékek arányának növekedése a piacon.

A dél-koreai kormány az erőforrásjogok szemszögéből védte politikáját. Az Óceánok és Halászati ​​Minisztérium egyik tisztviselője kijelentette, hogy ha a jövőben regionális halászati ​​gazdálkodási szervezetet hoznak létre a FAO 41-es körzetében, az egyes országok korábbi halászati ​​nyilvántartásai a kvótaelosztás fontos alapjává válnak; ezért Dél-Koreának előre fel kell halmoznia a halászati ​​adatokat és a működési tapasztalatokat.

A tisztviselő arra is rámutatott, hogy jelenleg évente körülbelül 60 000 tonna tintahalat importálnak a dél-koreai piacra, amelyet a kínai flották az Atlanti-óceán délnyugati részén fogtak ki. A kormány álláspontja szerint a hazai flotta skálájának bővítése egyrészt az ellátás biztosítását, másrészt a kvótatárgyalások előkészítését szolgálja a jövőbeni nemzetközi halászati ​​irányítási keretben.