Miért követik a haliskolák a hőmérsékletet?

Miért követik a haliskolák a hőmérsékletet? - A „vonzás törvénye” a horgászterületek kialakulása mögött

A legtöbb esetben az adott vízhőmérséklet kulcsfontosságú tényező a kiváló horgászterületek kialakulásában. Ennek oka elsősorban számos kulcsfontosságú fizikai oceanográfiai folyamat:

1. A hideg és meleg áramlatok konvergenciája "halfalat" hoz létre:** Ahol a különböző hőmérsékletű óceáni áramlatok találkoznak, -az úgynevezett "konvergenciazóna" vagy "óceáni front"-egy láthatatlan "vízgát" képződik. Ez a „fal” egy adott területre korlátozza a meghatározott hőmérsékleti tartományokat kedvelő halfajokat, így sűrűn gyűlnek össze és horgászterületet alkotnak. A világ-hírű horgászterületei, mint például a Hokkaido, Új-Fundland és a kínai Zhoushan-szigetek partjainál nagyrészt így alakultak ki.
2. Feltörekvő zónák Hozz "bőséges lakomát":** A felfutó zónákban mély, hideg és tápanyagban{0}}dús vizek kerülnek a felszínre. Ez a plankton tömeges elszaporodását idézi elő, halrajokat vonzva táplálékul, és horgászterületet hoz létre. A Zhoushan halászterület kialakulása is ehhez a mechanizmushoz kapcsolódik.
3. Minden halnak van "komfortzónája":** A különböző halfajoknak megvan a saját optimális hőmérsékleti tartománya. A horgászterületek elhelyezkedése párhuzamosan változik e "komfortzónák" mozgásával. Például a csendes-óceáni makrélahalászat központja a Csendes-óceán északnyugati részén rendszeres északi{2}}déli vándorláson megy keresztül, az évszakos hőmérséklet-változások miatt. A kutatások azt is jelzik, hogy a különböző csendes-óceáni lazacfajok hőmérsékleti preferenciái között jelentős különbségek vannak, ami közvetlenül befolyásolja elterjedésüket.

A globális felmelegedés kihívása - A "hőmérsékletváltozások" hatása
Ha azonban a tengervíz hőmérsékletének hosszú távú változásai-átlépnek egy kritikus küszöböt-, ami "hőmérséklet-eltolódást"- eredményez, az óriási kihívások elé állítja a halászati ​​ágazatot; az ilyen változások gyakran pusztítóak.

1. A halak tömeges vándorlása és instabil horgászterületek:** A globális felmelegedés az óceánok hőmérsékletének egy évtizedig vagy tovább tartó eltolódását okozza. Az elmúlt 150 év során ezen eltolódások gyakorisága és nagysága 130%-ról 140%-ra nőtt. Ez közvetlenül arra készteti a halpopulációkat, hogy magasabb szélességi körök (hidegebb vizek) felé vándoroljanak, ami potenciálisan a hagyományos halászterületek zsugorodását vagy eltűnését okozhatja. A tanulmányok például azt jósolják, hogy ha a tengervíz hőmérséklete tovább emelkedik, a hering és a tőkehal élőhelyei Skócia közelében jelentősen eltolódnak észak és kelet felé. Ezt a globális felmelegedés okozta ökológiai stresszt szintén hozzájáruló tényezőnek tekintik a csendes-óceáni makrélaállományok csökkenésében a Csendes-óceán északnyugati részén.
2. Az ökoszisztémára kiterjedő-gyűrűző hatások: A hirtelen hőmérséklet-eltolódások nemcsak a halpopulációkat érintik, hanem olyan tényezőkben is drasztikus változásokat idéznek elő, mint az oldott oxigénszint és a planktonok mennyisége; ezeknek a változásoknak a szinkronizálása 21% és 46% között mozog. Ez azt jelenti, hogy az egész táplálékhálózat felforduláson megy keresztül, ami végső soron a halászati ​​fogásmennyiség instabilitásában nyilvánul meg. A kutatások azt mutatják, hogy ennek következtében a fogási mennyiségek hirtelen ingadozásainak gyakorisága körülbelül 35%-kal nőtt.

Gyakorlati hatás a halászati ​​műveletekre
Ezek a mechanizmusok közvetlenül befolyásolják a halászok napi tevékenységét és az ipar tervezését:

1. A „hal üldözése” már megszokottá válik: a halászoknak egyre inkább olyan technológiákra kell támaszkodniuk, mint a műholdas távérzékelés a valós idejű tengerfelszíni hőmérsékleti (SST) adatok -figyeléséhez. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megtalálják a termikus frontokat vagy az optimális hőmérsékleti zónákat, és pontosan meghatározzák az elsődleges horgászterületeket.

2. Megnövekedett termelési ciklusok és költségek: Mivel a halak vándorlási útvonalai és időzítése a víz hőmérsékletének változásai miatt megváltozik, a hagyományos horgászszezonok (például a Zhejiang partjainál a téli hajfarok szezon) kezdete és befejezése kiszámíthatatlanná válik. A halászterületek kifelé történő eltolódása azt is szükségessé teheti, hogy a hajókon jobb konzerváló berendezéseket helyezzenek el, hogy nagyobb távolságokon is el tudjanak szállni.

3. A hosszú távú-tervezésnek figyelembe kell vennie az éghajlati tényezőket: A halászati ​​vezetők és halászati ​​vállalkozások számára a halpopulációk globális felmelegedés miatti hosszú távú-vándorlási tendenciáinak megértése alapvető fontosságú a fenntartható halászati ​​stratégiák kialakításához és a horgászterületek jövőbeni potenciáljának felméréséhez.